Az egyik út a Lélektárshoz

Több helyen olvasok arról, mi a siker, hogyan éred el. Sokáig éltem úgy, hogy hajtottam, hogy "legyen".

Azt mondták: ha nincsen, akkor nem tudsz élni. Mindenképp legyenek dolgaid az élethez, hogy élhess. Senki vagy, ha nem vagy valaki, és valaki csak úgy lehetsz, ha van valamid.

Rengeteget megtettem ezekért a valamikért, mert a föld nevű helyen sokan ezt mondták és mutatták fontosnak.

Majd telt az idő és másik, sokkal fontosabb dolog lépett be: az "éljem". Ehhez ott kellett lennem, ahol és akkor vagyok. Megélni a pillanatokat, teljes részemmel részt venni bennük. Majd ismét évek teltek el…

Sokat foglalkozunk itt azzal, hogy kapcsolatokat teremtsünk, akár lélektársi szinten. Keressük azt, akivel megváltozik a világ - persze, mivel társas lények vagyunk. Én sem tettem másként, és rájöttem, hogy a siker nem egyenlő a boldogsággal, a boldogság a sikerrel, hiába éred el bármelyiket csak egy adott változatát élheted. Nincs olyan, hogy "A boldogság", és "A siker".

Eközben felfedeztem azt is, hogy siker és boldogság nélkül is van élet, mert ami igazán számít, aki mellett reggel felébredek.

Ez nem siker és nem boldogság, hanem "Ő", mindennel és minden nélkül: VELE! - így lettem a leggazdagabb.

A szerelem nem siker, ugyan boldog lehetsz tőle, de nem kell másoknak a Te vállad veregetve ezt elismernie; mivel ez nem egy üzlet, aminek sikercélja van. Ez egy mérföldkő az úton a Te utadon is, amikor meglátod, hogy a másik szerelmezésével egymást teszitek széppé és onnantól mindaz, ami a földön a létezéshez kell, csak egy csepp a folyóban, ami mindenképpen a Boldogság Tengerébe visz el.

/Bogdola Róbert/

 

Hozzászólások lezárva.